Az idei évre tervezett gazdasági növekedést az uniós helyreállítási támogatás nélkül is eléri Magyarország – mondta el Szijjártó Péter az RTL Híradónak arra reagálva, hogy az Európai Bizottság meghosszabbította a tárgyalásokat a kormánnyal.
Közel voltak a lezáráshoz a magyar helyreállítási tervről szóló tárgyalások, azonban a gyermekvédelmi törvény elfogadása után a Bizottság abszurd követelésekkel állt elő – olvasható a Miniszterelnökség hétfői közleményében.
A hétvégi egyeztetések egyelőre nem hoztak áttörést azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság az aggodalmak ellenére elfogadja-e Magyarország helyreállítási tervét, az uniós szóvivő szerint ugyanis még időre van szükségük az értékeléshez. Akár több hónapos csúszás is elképzelhető.
Kemény állásfoglalást tervez elfogadni csütörtökön az Európai Parlament Magyarország kapcsán, ugyanis a homofóbnak tartott minapi magyar törvénymódosítás apropóján arra szólítaná fel jogilag nem kötelező módon az Európai Bizottságot, hogy addig ne fogadja el a helyreállítási programunkat és a 2021-2027-es Operatív Programokat, ameddig a magyar törvények megsértik az emberi jogokat – írja a Népszava a megszerzett állásfoglalás-tervezet alapján. A javaslatban az a ritka lépés is benne van, miszerint a tagállamokat arra biztatják: pereljék be Magyarországot az Európai Bíróságon, illetve a tagállamokat tömörítő Tanácsban haladjanak tovább a 7-es cikk szerinti jogállamisági eljárásban úgy, hogy ajánlásokat fogalmaznak meg Magyarország felé.
Az Európai Bizottság hétfőn 800 millió eurót folyósított 16 uniós tagállamnak a koronajárvány utáni helyreállítást szolgáló alap keretében - derül ki a brüsszeli testület közleményéből.
Ma tartotta az Európai Bizottság a Next Generation EU helyreállítási programhoz kapcsolódó első kötvénykibocsátást és a befektetők világszerte hatalmas keresletet támasztottak a 0%-os kamatszelvényű papír iránt. Ennek hatására 0,086%-os hozam mellett tudott kibocsátani 20 milliárd eurónyi kötvényt a testület, amiből majd a tagállamok az első finanszírozási részletet fogják megkapni azután, hogy jóváhagyják a fejlesztési tervüket. A mai volt Európában a valaha lebonyolított legnagyobb intézményi egyszeri forrásbevonás és az EU által egyetlen ügylet keretében bevont eddigi legnagyobb összeg.
Az Európai Bizottság és a Tanács a jövő héten megkezdi a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást célzó uniós tagállami tervek jóváhagyását - jelentette be Ursula Von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke kedden az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének vitáján.
Miután az összes tagállam jóváhagyta a saját források bevonásáról szóló uniós határozatot, az Európai Bizottság kedden bejelentette, hogy a koronavírus-járvány utáni helyreállítást célzó alap finanszírozására az idén mintegy 80 milliárd euró értékben bocsát ki hosszú lejáratú kötvényeket, amelyeket a fennmaradó pénzügyi igény fedezésére több tízmilliárd euró értékű rövid lejáratú uniós kötvényekkel egészít ki.
Az osztrák és a lengyel parlament friss döntésével eljutottunk odáig, hogy mind a 27 tagállam jóváhagyta az uniós helyreállítási alap felállításához elengedhetetlenül szükséges jogszabályt, így az alap már júniusban működőképes lesz – jelentette be csütörtökön este a Twitteren Johannes Hahn uniós biztos.
Az Országgyűlés hozzájárult az Európai Unió 2021-2027. közötti költségvetéséről, valamint a koronavírus-járvány utáni helyreállítási csomagról szóló határozat kihirdetéséhez.
Jóváhagyta a koronavírus-járvány okozta válság miatt szükségessé vált nemzeti helyreállítási tervet a cseh kormány, ennek keretében mintegy 200 milliárd koronát (2770 milliárd forintot) fektet be az állam az országban - közölte Karel Havlícek ipari és kereskedelmi miniszter hétfőn a Twitter internetes közösségi oldalon.
Románia az uniós helyreállítási alapban rendelkezésére álló teljes összegre, 29,2 milliárd euróra fogja benyújtani a nemzeti helyreállítási és ellenállóképességi tervet (PNRR), amelyet a kormány előzőleg a bukaresti parlamentben is bemutat - jelentette be csütörtökön Florin Citu miniszterelnök.
A kedd este Brüsszelnek elküldött magyar helyreállítási tervben nagyjából 280 milliárd forintot szánt a kormány a felsőoktatás-szakképzés támogatására, ami a negyede (23,5%-a) az április közepi 1191 milliárdos tervnek – derült ki az RTL szerda esti Híradójából, amelynek Palkovics László nyilatkozott. Ez megerősítette azt a tegnapi következtetésünket, hogy a magyar terv drasztikus átszabásának a felsőoktatás lett az egyik nagy vesztese, igaz amint azt az innovációs és technológiai miniszter is hangsúlyozta: más (tehát magyar költségvetési-adófizetői) forrásból meg fogják kapni az intézmények a megígért forrásokat.
Az Európai Bizottság megkapta a helyreállítási alap igénybevételére vonatkozó hivatalos magyar tervet, Magyarország 7,2 milliárd euró (mintegy 2500 milliárd forint) összegű vissza nem térítendő támogatást igényel stratégiai fejlesztési projektekre az uniós eszközből a következő hat évre - közölte az uniós bizottság szerdán.
Az Európai Bizottság három illetékese azt jelezte az Orbán Viktor kormányfő által vezetett háromtagú magyar delegációnak az április 23-i brüsszeli vacsorán, hogy az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet (RRF) annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni és ha mégis ragaszkodna hozzá a magyar kormány, akkor negatív ajánlással fogják továbbküldeni az EU-s pénzügyminiszterekből álló Tanács elé – tudta meg a Népszava az emlékezetes vacsoráról.
Jóváhagyta a lengyel alsóház kedden az Európai Unió 2021-2027-es költségvetési keretéhez és a 750 milliárd eurós, a koronavírus-járvány utáni gazdasági fellendülést célzó uniós helyreállítási alaphoz fűződő saját források ratifikációjáról szóló törvénytervezetet. A törvény most a szenátus elé kerül.
A parlamentnek ma benyújtott 2022-es költségvetési törvénytervezetben az elmondott információk alapján érdemi meglepetés nincs, de ezzel együtt is úgy látjuk, hogy az 5,9%-os GDP-arányos deficitcél elfogadtatásával legalább három legyet tud ütni egy csapásra a kormány.
Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.
Magyarország az egészségügy fejlesztésére szeretné fordítani a legtöbb pénzt a koronavírus-járvány utáni európai helyreállítási alapból - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában nyilatkozva.
A német alkotmánybíróság elutasította az EU helyreállítási alapjával szembeni jogi kereseteket, ezzel gyakorlatilag megnyílt az út a Bizottság kötvénykibocsátása és az európai stimulus gyakorlatba történő átültetése előtt.